Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pályabejáró

2009.02.12

 

Circuit Gilles Villeneuve, Kanada:

A Circuit Gilles Villeneuve egy igen tempós motorsport-versenypálya a Kanadai Montréal városában, mely a kanadai Formula?1-es versenyzőről, Gilles Villeneuveről kapta nevét. A városi pályán rendezik meg évente a Formula?1 Kanadai Nagydíjat. A pálya a festői Île Notre-Dame szigeten található, melyen ha nem rendeznek éppen valamilyen versenyt, normális közútnak számít. Hossza 4,361 kilométer, és az óra járásával megegyezően fut. A sok egyenessel teli pálya egyik különlegessége a célegyenes előtti sikán mellett található Világbajnokok fala (Wall of Champions), aminek 1999-ben a három világbajnok Damon Hill, Michael Schumacher és Jacques Villeneuve is nekiütközött, és mindhárman feladni kényszerültek a versenyt. A falon a "Bienvenue au Québec" felirat látható, mely magyarul "Üdvözöljük Québecben"-t jelent. A pálya nem csak a Forma?1-es szezonban van jelen, rendeztek rajta Champ Car versenyt 2002 és 2006 között, valamint 2007-ben a NASCAR Busch Series is megfordult itt.


Bahrain International Circuiton, Bahrain:

Az első Bahreini Nagydíjat 2004-ben rendezték a Bahrain International Circuiton, Sakhirban mely Bahreinben található. Mint az összes új pályát (Maláj Nagydíj, Kínai Nagydíj, vagy a Török Nagydíj) ezt is a német Hermann Tilke tervezte. Ami érdekes Bahreinben, hogy ez a pálya a sivatag közepén épült. Az autóknak így problémáik lehetnek a nagy hőséggel, vagy a homokkal. A száraz verseny szinte garantált, hiszen itt egy évben összesen 3-5 napon esik. 2005-ben és 2006 elején néhány csapat tesztelt is a pályán. 2005-ben csak a Ferrari, egy évvel később a Toro Rosso és a Honda is, mivel a szigetországban télen is meleg van, míg Európa nagy részén ilyenkor hideg és nedves az idő.


Hungaroring, Magyarország:

Az első világbajnoksági Forma-1-es Magyar Nagydíjat 1986-óta rendezik meg eddgi megszakítás nélkül a Budapesttől nem messze lévő Hungaroringen. Előtte egy alkalommal 1936-ban rendeztek a Népligetben, mely még nem volt egy hivatalos világbajnoki futam és nem is osztottak a verseny végén pontokat. Az 1986-ban megnyitott 4013,786 m hosszú pályán rendezték az első olyan Forma-1-es versenyt, amely egy szocialista országban zajlott. A pálya vonalvezetését azóta többször megváltoztatták, a legjelentősebb változtatás a 2003-as volt, mikor a célegyenest meghosszabbították, és több kanyart is megváltoztattak, így a pálya hossza 4383,08 méterre nőtt. A legtöbbször Michael Schumacher nyerte a nagydíjat, 4 alkalommal, Senna pedig háromszor.


Valencia Street Circuit, Spanyolország-Európa:

A Valencia Street Circuit egy motorsport-versenypálya a Spanyolországi Valenciában. A városi pályán rendezik 2008-tól a Formula?1 Európai Nagydíjat. A pálya főszponzora a spanyol Telefónica vállalat lesz. A 2007 június elsején aláírt szerződés szerint a pálya hét évig lesz jelen a Forma?1-ben. A pálya építését 2007 októberében kezdték. Az építkezést várhatóat 2008 júniusában fejezik be majd. A versenypálya 5,44 kilométer hosszú, és 25 kanyarral rendelkezik, ebből 11 bal, 14 jobbkanyar. A maximális sebesség várhatóan 323 km/h körül fog alakulni, az átlagsebesség a számítások szerint 200 km/h lesz (szemben Monacóval, ahol az átlagsebesség 160 km/h körül mozog. A köridőt 1:37 perc köré várják. 2008-ban az Albert Park, a Monacói versenypálya, a Circuit Gilles Villeneuve és az új Szingapúri pálya mellett a szezon egyik városi pályája lesz.


Albert Park, Ausztrália:

A pálya 5,303 egy autóverseny-pálya Melbourneben, Ausztráliában. A pályát 1996-ban nyitották meg és ezentúl itt rendezik meg Ausztrál Nagydíjat, melyet 1986 és 1996 között Adelaidebenkm hosszú, a boxutca pedig hossza 280,1 méter. A pálya a Melbourne-i Albert Parkban fekszik, melynek nagy része közút, melyet egy évben mindössze egyszer zárnak le az Ausztrál Nagydíj hétvégéjére. A 2001-es versenyen meghalt egy pályamunkás, Graham Beveridge, miután egy, a Jacques Villeneuve autójáról leszakadt gumiabroncs eltalálta.


Spa-Francorchamps, Belgium:

A Circuit de Spa-Francorchamps egy motorsport-versenypálya Belgiumban. A létesítmény az Ardennek hegységben, Spa, Malmedy és Stavelot városok között, 20 kilométerre a belga-német határtól. 1950 óta rendezik itt meg a Formula?1 Belga Nagydíjat, kisebb megszakítássokkal, időnként felváltva a Zolderi és aNivellesi pályával. A Formula?1 mellett GP2, DTM, FIA GT és WTCC futamokat is tartanak az 1924-ben átadott pályán. A régebben 14 km hosszú volt, mára 7 kilométer hosszúságúra csökkentették, de így is a Forma?1 jelenlegi leghosszabb versenypályája. Befogadóképessége körülbelül 84 000 ezer fő. Híres kanyarja az Eau Rouge, melyet a Forma?1 egyik legnehezebb kanyarjának tartanak. Érdekessége, hogy kettő boxutcával, és rajt-cél egyenessel rendelkezik. Az egyik, mely a La Source előtt található, a Formula?1 számára készült, a másik, az Eau Rouge előtt van építve szintén külön boxokkal rendelkezik. A rajta található 100 méteres magaságkülönbségek, és hosszú elnyújtott, nagysebességű kanyarjai miatt az Ardennek hullámvasútjának is nevezik. Legtöbbször a Michael Schumacher nyert itt futamot, összesen hatszor. A 2007-re átépített pálya körrekordja Kimi Räikkönené, aki már nyert itt 2004-ben, 2005-ben, és 2007-ben.


Monte Carlo, Monaco:

A Monacói Nagydíjat 1929 óta rendezik a Monacói versenypályán, Monte Carlóban. Az első hivatalos Formula?1-es versenyt 1950-ben rendezték. A szűk városi pályán a versenyzők mindössze 150km/h körüli átlagsebességet tudnak elérni, ezért Monacói a Formula?1 leglassabb futama. A verseny hossza 78 kör, ami körülbelül 260,520 kilométert tesz ki. A pályán egyszerre több mint 100 000 néző fér el. Egy verseny hossza száraz időben legkevesebb 2 óra. A Monacói Nagydíjat az Indianapolis 500-al és a 24 órás Le Mans-i versennyel a motorsport hármas koronájának is szokták nevezni. A többi nagydíjjal ellentétben Monacóban csütörtökön van az első szabadedzés, pénteken pedig egyáltalán nincs. Az eddigi leggyorsabb Kimi Räikkönené 2005-ben, 1:13,664. Legtöbbször a miniállamban Ayrton Senna tudott nyerni (6) és első helyről indulni (5). Legtöbb alkalommal a McLaren csapat nyert itt, összesen 14-szer. Legutoljára a spanyol Fernando Alonso nyert Monacóban a McLarennel.


Circuit de Catalunya, Spanyolország:

A Circuit de Catalunya egy versenypálya, mely Montmelóban fekszik, nem messze Barcelonától Katalóniában. A Formula?1 Spanyol Nagydíj mellett ezen a pályán megfordul a Gyorsasági motoros világbajnokság is. Építése előtt a Spanyol Nagydíjat Jerezben rendezték. A pályát 1991-ben nyitották meg, és még ebben a hónapban megrendezésre a került a Forma-1-es Spanyol Nagydíj. Azóta megszakítás nélkül minden évben itt rendezik a Nagydíjat. A pályán előszerettetel tesztelnek a Forma-1-es csapatok, az ennyhe téli időjárás miatt. A pálya több kisebb átépítésen esett már túl, 4,627 kilométer hosszú. Boxutcája 340,7 méter. A pálya vonalvezetése erősen megterheli a gumikat, valamint nagyon fontos a jó aerodinamika eltalálása. 2007-től egy sikánt építettek be a pályára a célegyenes ráfordító kanyarnál.



Monza, Olaszország:

Az 5 kilométer hosszú versenypályán, a Monzai Királyi Parkban, Olaszországban, Milánótól északkeletre 1922 Szeptember 22-én rendezték meg a nyitóversenyt. A versenypályán autó és motorversenyeket rendeznek. 1950-óta rendezik meg itt mindössze egyetlen éves megszakítással a Formula?1 Olasz Nagydíjat. 1980-ban a pálya átépítése miatt az Olasz Nagydíjat egy évre az imolai Autodromo Enzo e Dino Ferrari versenypályára helyezték át.
A pályán 1992 óta több nagy változtatást hajtottak végre a sikánokon. Az 1935-ben épített három híres sikán: a Prima Variante, a Variante della Roggia és a Variante Ascari. Ezek a kanyarok egészen az 1970-es évekig ki voltak iktatva a pályából. A versenypálya a rajta elérhető nagy átlagsebességek miatt igen veszélyesnek számít. Sok halálos baleset történt, mint az 1961-ben meghalt akkori világbajnokságot vezető Wolfgang Graf Berghe von Trips (aki mellett még 15 néző meghalt), vagy Rupert Hollaus és a posztumusz Jochen Rindt 1970-ben.
Az 1950-es évek második felében a pályához egy bedöntött oválokkal rendelkező gyors részt építettek, melyet legutoljára 1961-ben használtak a Formula?1-ben. A teljes pálya ekkor az ovál és a hagyományos pálya 10 kilométer hosszú együttese volt. A rajt-célegyenesen ekkor egymással párhuzamosan haladtak el a versenyzők. Az ovál ma már omladozó állapotban van